Ma reggel próbára tettek minket az égiek: lesz eső, vagy nem? Kint pakoljunk ki, vagy bent? Hol férünk el, hova tudunk letelepedni. Mivel reggel (még) folyamatosan változott az eső-helyzet, ezért a mai napunkat a tornateremben kezdtük. Ott zajlott a reggeli táncos bemelegítő és ott  nézhettünk be Derű király napi dolgaiba is. A király ma fura rendeletett adott ki: mindenkinek sapka kellett (volna) a fejére. Mivel a reggel nem kánikulának indult, ezért az eddigi sapkás gyerekek létszáma jelentősen lecsökkent. Az előre elkészített csákó a sok fedetlen főt látva – elenyésző  mennyiségű volt. (De a királyi büntetés elmaradt…!)

A krónikás Nebukadneccár király életéból olvasott, ahol az ifjak az engedetlenségükért, (hogy nem borultak le a király szobra előtt) súlyos büntetést kaptak.  De Isten megóvta őket! Semmi bajuk nem lett! Erről folyt a beszélgetés az apród iskolában: kapcsolataink nem egyenrangúak: vannak  fölé- és alárendelt kapcsolataink. Istennek mindenre van hatalma, Ő mindenki felett áll.
A foglalkozás után a hét fő-fő lovagi tornája következtett: volt gokartos verseny, királyi várfoglalás (ugráló vár), királyi ugróiskola (trambulin), királyi  hokí, (floor ball), királyi küzdő iskola (szumó játék) és logikai fejtörők (malom, ötödölő).
Aki belefáradt a lovagi torna kihívásaiba, az mehetett a pompa műhelybe:készíthetett királyi kódexet, nyakláncot, csinálhatott hamagyöngyöt és festhetett gippszet.
A kis királyi lakoma szalámis kenyér volt zöldségekkel, a nagy lakoma burgonya leves, zölborsó főzelék natúr szelettel.
Bár az égi eső megviccelt délután is minket (mire bemenekültünk előle – elállt), a hivatalos királyi udvari jelenlét a cukoresővel zárult.